Az ATA igazolvánnyal történő vámkezelések alapját az „áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött ATA igazolványról” szóló vámegyezmény teremtette meg, amely alapján az egységes eljárási szabályok megalkotása, illetve az igazolvány használata lényeges előnyökkel jár a nemzetközi, kereskedelmi és kulturális tevékenység számára egyaránt.
Az ATA igazolvány, illetve annak használatával kezdeményezett vámeljárások
1. Az ATA igazolvány olyan nemzetközi vámokmány, amely
a) ideiglenes kivitel,
b) közösségi áruk ideiglenes kivitelét követő szabad forgalomba bocsátás,
c) ideiglenes behozatal,
d) nem közösségi áruk ideiglenes behozatalát követő újrakivitel,
e) árutovábbítás
céljára szolgál.
Amennyiben segítségre van szüksége az ATA Carnet kezelésben, vegye igénybe a Multilog Kft. szolgáltatását.
Az ATA igazolvány kibocsátása
Az Európai Unió (továbbiakban: EU) területén a vámkezeléshez csak azt az ATA igazolványt lehet elfogadni, amelyet az ATA Egyezményben vagy az Isztambuli Egyezményben részes államok kereskedelmi kamarái (továbbiakban: Kibocsátó Testület) az EU valamennyi országának területére érvényességgel bocsátották ki.
Magyarország területén ATA igazolvány kibocsátására a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamara (továbbiakban: MKIK) jogosult, aki felhatalmazta a területi kereskedelmi- és iparkamarákat az igazolvány kibocsátására. A kibocsátással összefüggésben további információk elérhetőek az MKIK a honlapján.
Az MKIK, mint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) keretében működő biztosítási hálózat tagja, kezességet vállal az Egyezményben résztvevő országok kereskedelmi kamarái által kibocsátott ATA igazolványok alapján vámkezelt nem közösségi áruk után esedékes vám, és az Egyezmények alapján követelhető egyéb összegek kifizetéséért. Az EU területén kibocsátott ATA igazolványokban foglalt áruk minden esetben közösségi árunak minősülnek, függetlenül azok származásától, ezért ezekre az árukra az MKIK garanciavállalása nem terjed ki.
Az igazolvány felépítése
- A/4-es nagyságú
- zöld színű borítólapból,
- általános jegyzékből,
- (vámeljárásonként összetartozó, csoportosított) ellenőrző szelvényekből,
amelyből 1 lap maximum 4 útra (kivitel és újrabehozatal) használható, mivel
mindkét oldalán nyomtatott, - az egyes vámkezelések céljára – a könnyebb kezelhetőség szempontjából
különböző színű és a borítólapban elhelyezett – betétlapokból, és - az általános jegyzékhez tartozó (különböző színű) pótlapokból (ez akkor kerül
felhasználásra, ha a borítólap belső oldalán, vagy a betétlapok hátoldalán
található általános jegyzékben nincs elég hely a szállítandó áruk felsorolására)
áll.
Az ATA igazolvánnyal Magyarországon kezdeményezett vámeljárásokat az eljáró vámszerv informatikai rendszerében rögzíti. Ennek az igazolványnak a megfelelő rovataiban a vonatkozó nyilvántartási tételszám a vámhatóság által, az informatikai rögzítést követően kiadott MRN azonosítót jelenti.
Az ATA igazolvánnyal történő ideiglenes kivitel
ATA igazolvány az alábbi feltételek teljesülése esetén használható fel kivitel céljából:
- az ATA igazolványt az EU egyik tagállamában bocsátották ki, és a
garancialánc részét képező, közösségi székhellyel rendelkező Kibocsátó
Testület záradékkal látja el és kezességet vállal rá, - az ATA igazolvány csak olyan közösségi árukra alkalmazható,
- amelyeket az EU vámterületéről történő kivitelükkor a közös agrárpolitika alapján fennálló visszatérítések, illetve egyéb kivitellel kapcsolatos összegek fizetése céljából nem vontak kiviteli vámeljárás alá,
- amelyek tekintetében a közös agrárpolitika alapján nem biztosítottak semmilyen más olyan pénzügyi előnyt, amely az említett áruk kivitelének kötelezettségével párosul,
- amelyek tekintetében nem nyújtottak be visszatérítési kérelmet, - az ATA igazolványhoz minden olyan okmányt csatolnak, amely a kiviteli
vámok, valamint a szóban forgó áruk kivitelét szabályozó rendelkezések
helyes alkalmazásához szükséges, illetve a vámhatóság külön felhívására a
fuvarokmányok benyújtásra kerülnek, - az árukat újrabehozatalra szánják.
Az ATA igazolvány tulajdonosa vagy megbízottja a borítólap hátoldalán levő általános jegyzék és a sárga színű kiviteli betétlap A)-F) részében lévő rovatok kitöltésével ad vámáru-nyilatkozatot.
Az általános jegyzék 1-6. hasábjain az egyes áruféleségeket csomagonként részletezve kell feltüntetni. Ha a felsorolásra a borítólap hátlapján lévő hely nem elegendő, a felsorolást az általános jegyzékkel megegyező színű és beosztású, e célra rendszeresített pótlapon kell folytatni. A felhasznált pótlapokat folyamatos sorszámmal kell ellátni és azt az igazolvány tulajdonosának és a Kibocsátó Testület megbízott tisztviselőjének is alá kell írnia. Az általános jegyzék aláírása után abban további árucikket felsorolni nem lehet. Az általános jegyzék 3. és 5. hasábjába beírt
mennyiségeket a jegyzék lezárásakor számmal és betűvel összegezni kell. A sárga színű kiviteli betétlap kitöltésénél a fentiekkel azonos módon kell eljárni azzal a különbséggel, hogy pótlap használata esetében a pótlapokat külön nem kell aláírni.
A kiviteli betétlap hátoldalán csak azokat az árukat kell tételesen felsorolni, amelyek ténylegesen kiszállításra kerülnek (természetesen valamennyi áru feltüntethető). Az ATA igazolvány ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy az igazolvány tulajdonosa az általános jegyzékben feltüntetett és áruvizsgálat alá vont árukat részletekben szállíthassa
ki. A sárga színű kiviteli betétlap hátlapján levő árufelsorolás I. hasábjában a ténylegesen kiszállításra kerülő árukat ugyanazzal a tételszámmal kell megjelölni, mint amilyen tételszám alatt azok az általános jegyzékben szerepelnek.