Általános forgalmi adó
Mivel 2021. január 1-je óta az Egyesült Királyság már tényleg minden tekintetben harmadik országnak minősül, az országgal folytatott tranzakcióikat – magyar szemszögből – bejövő oldalon az import, kimenő oldalon pedig az export szabályait alkalmazva kell kezelniük az érintett társaságoknak. Az eddigi – Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozó – szabályokkal ellentétben, az import vámeljárást tehát mindenképpen le kell folytatni, ami akár cash flow problémákat is felvethet bizonyos cégeknél az import áfa miatt. Az ilyen típusú ügyletek során továbbá mostantól megjelenhet a vám is, melyről egy másik alpont során írunk részletesebben.
Az Egyesült Királyság vonatkozásában nem lesznek alkalmazhatóak a háromszögügylet szabályai – melyek lényege, hogy a feltételek fennállása esetén az értékesítési lánc szereplői közül a középső szereplő mentesül a végső vevő országában való adófizetési és bejelentkezési kötelezettség alól –, hiszen a háromszögügylet-egyszerűsítés feltétele, hogy valamennyi szereplő közösségi adóalany legyen. Az ilyen típusú ügyletekben résztvevő magyar adózóknak tehát adott esetben áfa számot kell igényelniük az Egyesült Királyságban, ami egyúttal áfa bevallások benyújtásával is jár az ottani szabályok szerint. Ugyanígy természetesen az is előfordulhat, hogy az Egyesült Királyságban székelő társaságoknak keletkezik mostantól magyarországi adóregisztrációs kötelezettsége.
Ugyancsak nem lesz majd alkalmazható a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés, amely alapján az általános szabályoktól (EU értékesítés és EU beszerzés) eltérően a terméket továbbító adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban nem kell adóalanyként regisztráltatnia magát, mivel ennek a szabályozásnak is az a feltétele, hogy közösségi adóalanyok között menjen végbe a tranzakció.
Áfa visszatérítés
Változik a megfizetett áfa visszatérítésére vonatkozó szabályozás is, a 2020. december 31. napját követő teljesítési dátummal rendelkező ügyletek kapcsán a visszatérítés nem az eddig megszokott rendszeren keresztül történik. Ezt tovább bonyolítja, hogy jelen pillanatban még nem került elfogadásra Magyarország és az Egyesült Királyság között az erre vonatkozó viszonossági megállapodás sem. Ami biztos, hogy 2021. március 31-ig még biztosan benyújtható a „régi” rendszeren keresztül a 2020-as naptári évi teljesítési dátummal bíró ügyletek kapcsán a visszatérítési kérelem, az érintett cégeknek érdemes ezzel élniük.
Vám
Ahogy említettük, harmadik ország lévén, az Egyesült Királyságból érkező, ill. oda irányuló gazdasági kapcsolatokban megjelenik a vám kérdésköre is. Az adminisztrációs terheken felül (a CMR önmagában már nem lesz elegendő az adómentességhez, hiszen nem közösségi értékesítésről vagy beszerzésről beszélünk) ez rendszerszintű problémákat is felvethet, gondoljunk csak a számlázó programok és egyéb IT-rendszerek újrakalibrálására.
A megállapodás szerint ugyanakkor minden árukörre 0%-os vámtétel alkalmazandó és nincs mennyiségi kvóta sem (kivéve pl. a konzerv tonhalat, vagy az alumíniumfóliát). Mindkettő kedvezmény feltétele azonban, hogy az áru eredete, származása igazolható legyen.
Az áfa kapcsán fentebb leírtakhoz hasonlóan Észak-Írország a vámok esetében is speciális helyzetbe került: az EU vámhatára nem az ír/észak-ír közös határ, hanem az Ír-sziget és Nagy-Britannia közé kerül, vagyis az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország – a termékértékesítéshez és termékbeszerzéshez kapcsolódó áfához hasonlóan – az EU vám-fennhatósága alatt marad.
Pénzügyi képviselő igénybevétele
A magyar áfa szabályok szerint a pénzügyi képviselő megbízása a magyarországi adóügyek intézése érdekében minden olyan adóalany számára lehetséges, aki nem telepedett le gazdasági céllal Magyarországon, kötelező viszont azoknak, akiknek nem az EU-ban található a székhelyük. A pénzügyi képviselő a magyarországi adóügyek intézésében kizárólagosan és teljeskörűen jár el.
Pénzügyi képviseleti szolgáltatást nem nyújthat bárki: a magyar adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szigorú szabályokat támaszt az ilyen szolgáltatókkal szemben. Pénzügyi képviselő az a korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje (vagy bankgaranciája) legalább 50 millió forint és nincs adótartozása. De talán a legfontosabb előírás az, hogy avissság (NAV) bármelyik társaságtól követelheti és behajtathatja az adótartozás, vagy bírságok egészét. A pénzügyi képviselőkről a NAV nyilvántartást vezet, s a fentebb leírt feltételek meglétét évente vizsgálja.
Fontos, hogy az EU-n kívüli társaságok számára – vagyis a Brit-szigeten székhellyel rendelkező cégek számára – már a magyarországi áfa szám puszta birtoklásához is pénzügyi képviselő szükséges, tehát nemcsak akkor kell ilyen szolgáltatóval leszerződniük, amikor tényleges kereskedelmi kapcsolatot tartanak fenn egy magyar céggel.