Szabad forgalomba bocsátás alapjai

Közösségi áruvá válás

A szabad forgalomba helyezés fogalmát az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 24. cikkének értelmében kell figyelembe venni. A behozatali irányú vámeljárások közül a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás az, amely véglegesen rendezi a harmadik országból behozott áru vámjogi sorsát. A szabad forgalomba bocsátással a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét.

Szabad forgalomba kell bocsátani a harmadik országból a Közösség területére végleges rendeltetéssel behozott árut. A szabad forgalomba bocsátás maga után vonja a kereskedelempolitikai intézkedések (pl. importengedélyek) alkalmazását, az áru behozatalával kapcsolatban megállapított egyéb vámalakiságok elvégzését, és a jogszabály alapján fizetendő vámok és a nem közösségi adók és díjak megállapítását, így fő szabály szerint az importot terhelő áfa megfizetését is. Tehát a szabad forgalomba bocsátás olyan vámeljárás, amelynek során a nem közösségi áru vámjogi sorsa véglegesen rendeződik, abból közösségi áru válik, melyet követően az áru szabadon felhasználható és forgalmazható.

áru

A szabad forgalomba helyezés történhet vámfizetés mellett vagy vámfizetés nélkül (vámmentesség alkalmazásával). A vámteher a vám mellett magába foglalja a nem közösségi adókat és díjakat, amelyet a vámhatóság a vámeljárás során kiszab.

Vámjogi és adójogi szabad forgalomba helyezés

A termékimport abban a tagállamban teljesül az általános forgalmi adó szempontjából, ahol a terméket szabad forgalomba helyezik. A vámjogi és az adójogi szabad forgalomba helyezés fő szabály szerint egybeesik, csak olyan területekről történő behozatal esetén válik külön, ahol nem egyezik meg a vámunió területe a hozzáadott értékadó fogalomrendszerében meghatározott Közösség területével.

Leszögezhetjük, hogy a vámjogi és adójogi szabad forgalomba bocsátás együtt jár akkor, amikor a származási ország vám és áfa szempontból is harmadik országnak minősül. Abban az esetben viszont, amikor az az ország, ahonnan behozzák a terméket, vámszempontból a Közösség tagja, de áfa szempontból harmadik ország, szorosan vett vámjogi szabad forgalomba bocsátás értelemszerűen ekkor már nem történik, kizárólag adójogilag bocsátják szabad forgalomba a terméket. Ennek eredményeként az import áfa megfizetése ilyen esetben időben elválik a vámfizetéstől

kikötő

Ha a termék másik tagállamban kerül be harmadik országból az EU területére (például Németországban), akkor teljesül az első közösségi országban (Németországban) az import, ha ott szabad forgalomba is helyezik a terméket. Ilyenkor az import bár Németországban teljesül, de végleges adófizetéssel nem jár, hanem adómentes, ha adómentes Közösségen belüli értékesítés keretében közvetlenül továbbszállítják Magyarországra, és az adómentes termékimport ottani feltételeinek megfelel. Magyarországon ilyenkor az import tagállambeli Közösségen belüli mentes értékesítés párjaként Közösségen belüli beszerzés (és nem termékimport) történik a 22. § szerint.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 145. §-a szerint termék importja esetén az adót az importáló fizeti. Az importáló fogalmára nincs külön meghatározás az Áfa tv-ben, ezért megegyezik a vámjogi szempontból importálónak minősülő személlyel.

Az önadózással importáfát fizetőknek a vámhatározat kelte – és nem a kézhezvétele – szerinti adóbevallásban kell figyelembe venni a termékimportra vonatkozó fizetendő adóösszeget. A levonási jog szempontjából is jelentősége van ennek a dátumnak, és nemcsak az önadózásos, hanem a kivetéses adózásnál is.

A termékimport utáni levonási jog keletkezési időpontjára sincsen az általánostól eltérő szabály, következésképpen a 119.§ (1) bekezdésének általános szabálya szerint a levonási jog termékimportnál is akkor keletkezik, amikor az arra vonatkozó fizetendő adót meg kell állapítani, azaz a termékimport utáni adólevonási jog keletkezésének időpontja a szabad forgalomba helyezésről rendelkező vámhatósági határozat kelte, függetlenül attól, hogy kivetéses vagy önadózásos eljárásról van-e szó. Lényeges, hogy a korábbi (2008. előtti) szabályozással szemben nem a határozat kézhezvételekor, hanem már korábban, annak keltekor megnyílik az adólevonási jog.

(Például egy szeptember 29-i keltezésű, október 3-án kézhez vett számla alapján a havi bevalló adóalany levonási joga már szeptemberben, a negyedéves bevallónak pedig már a III. negyedévben megkeletkezik, amelyet – egyéb a következőkben ismertetett feltételek megléte esetén – már az október 20-ig beadandó bevallásban gyakorolhat.)

Frissítve: 2021.03.07.  

2021.03.07. 34 VámWiki Multilog  Szabad Forgalomba Bocsátás  
Összesen 0 értékelés
0

Tell us how can we improve this post?

+ = Antispam ellenőrzés - Köszönjük a megértését!

Nem talált választ a kérdésére? Írja meg nekünk! Munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.

Kérjük, személyes adatokat, illetve érzékeny üzleti adatokat NE adjon meg az űrlapon! Az alábbi egyszerű matematikai művelet eredményét írja be számmal a négyzetbe, majd kattintson a KÉRDÉS BEKÜLDÉSE gombra! Munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.

+ = Antispam ellenőrzés - Köszönjük a megértését!

menu

Nem talált választ a kérdésére? Írja meg nekünk! Munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.

Kérjük, személyes adatokat, illetve érzékeny üzleti adatokat NE adjon meg az űrlapon! Az alábbi egyszerű matematikai művelet eredményét írja be számmal a négyzetbe, majd kattintson a KÉRDÉS BEKÜLDÉSE gombra! Munkatársunk hamarosan felveszi Önnel a kapcsolatot.

+ = Antispam ellenőrzés - Köszönjük a megértését!