Mi az előnye a közvámraktár területén való tárolásnak?
A közvámraktár területén betárolt vámáru a tárolás ideje alatt mentesül a vámok és az adók megfizetése, valamint a kereskedelempolitikai intézkedések (különféle engedélyek beszerzése) alól.
Ki tárolhat be a közvámraktárba?
A közvámraktárba a vámáru tulajdonosa tárolhat be, aki lehet EU-n kívüli és EU-s jogi személy is. Például: - a kínai partner a vámáruját beszállítja a közvámraktárba abból a célból, hogy az EU területén, vagy annak szomszédos országaiban majd később eladja azt, ha vevőt talál az árura. - ha az EU-s fél megrendelésére érkezik a vámáru Kínából, ő pedig később talál vevőt az árura. - ha csupán árufelhalmozást végez (puffer), hogy folyamatosan ki tudja szolgálni partnereit.
Milyen áruk tárolhatóak be a közvámraktárba?
Csak olyan áruk, amik az EU-ban nincsenek szabadforgalomba helyezve. Elsősorban ipari termékek tárolhatóak be, romlandó élelmiszerek, fegyverek, nemesfémek, gyógyszerek nem. Ezek csak speciálisan erre a célra létrehozott vámraktárban tárolhatóak.
Mennyi ideig tárolható a vámáru a közvámraktárba?
A vámáru korlátlan ideig tárolható a közvámraktárban. Természetesen a tárolás ideje alatt a raktározási és árukezelési díjat a közvámraktár üzemeltetője felszámítja az áru tulajdonosának.
Ki rendelkezhet a vámáru felett?
A vámáru felett mindig annak tulajdonosa rendelkezhet. Mivel a közvámraktárban a vámáru különféle taktikai ügylet keretében akár többször is tulajdonost és értéket cserélhet (mely tulajdonos- és értékcserét az adás – vételi számlázás után át kell vezetni a közvámraktár raktári nyilvántartásában), mindig a nyilvántartott tulajdonos rendelkezhet a vámáru sorsáról.
Milyen eljárás keretében kerülhet ki a közvámraktárból a vámáru?
Szabadforgalomba helyezési eljárás Magyarországon – az áru az országban marad, itt kerül forgalomba Ebben az esetben a tulajdonos rendelkezése alapján a vámárut, vagy annak egy részét az adás – vételt igazoló számla alapján a közvámraktár működtetője szabadforgalomba helyezi a vámhatóságnál. Ilyenkor a vámhatóság kiszabja az árura a megfelelő vámtétel alapján a vám összeget, valamint az ÁFA összeget. Az árut csak ennek a két összegnek a megfizetése után lehetséges kiszállítani a közvámraktárból. Fontos, hogy ebben az esetben a vámkezelést kérő cég (tehát a vevő) magyar adószámmal rendelkező ÁFA körbe tartozó jogi személy legyen, aki az ÁFA összegét vissza tudja majd igényelni. Ha nem rendelkezik magyar adószámmal, akkor az ÁFA összege (27 %) megdrágítja az adás – vételt.
Szabadforgalomba helyezési eljárás Magyarországon – az áru az EU más tagországában kerül forgalomba. Az előző esettől annyiban különbözik, hogy a magyar vámhatóság csak a vám összegét szabja ki, azt itt is kell megfizetni, de az ÁFÁ-t abban az országban kell megfizetni és olyan mértékben, amelyik országban az forgalomba kerül. Az áru kiszállításáról Magyarországból, valamint az címzett országban az ÁFA összegének a megfizetéséről 30 napon belül igazolást kell bemutatni a magyar vámhatóságnál. Itt is célszerű az adott országban adószámmal rendelkező jogi személynek lenni, az ÁFA összegének a visszaigénylése céljából.
A vámáru tovább szállítása nem EU-s, „un” 3. országba (pl. Szerbia, Oroszország, Svájc, Norvégia) A tulajdonos rendelkezése alapján a vámárut a megfelelő gépkocsiba, vagy konténerbe rakodva, vámhatósági felügyelet alatt (vámbiztosítékkal és vámzárral ellátva) kiszállítják az EU területéről.
Összegezve az előbbieket, mikor és miért éri meg betárolni a vámárut a közvámraktárba?
Nagyobb mennyiségű áru betárolása, majd annak teljes vagy részbeni értékesítése után kell csak a vámot és adókat megfizetni. Akár másik EU-s tagországba, vagy 3. országba is kiszállítható a vámáru. A vámáru akár többször is tulajdonost cserélhet a közvámraktárban. A vámáru értéke többször is változhat a közvámraktárban (általában az érték emelkedése a jellemző). Folyamatos vámhatósági felügyelet és vámbiztosíték alatt van a vámáru, annak szakszerű kezelése, be- és kitárolása, vámszakmai munkája biztosított.